Eszedbe jutok-e majd ...

Dalszöveg : Eszedbe jutok-e majd... Elmentél rég,vége lett a közös utunknak, De még néha várom a lépteidnek hangját ... Hallom a csendben még a suttogásod, Mintha a szél a nevemen szólítana meg... A tegnapok fénye lassan halványul, De egy arc bennem örökre ragyog... Ha lehunyom szemem egy pillanatra, Elveszett percek ,a szívem fájon dobog... Mondd, ha el is sodort messzire az élet, Más karjában talál rád a vöröslő hajnal... Eszedbe jutok-e majd ,néha csendben ? Vagy egy régi elfeledett dallammal? Vagy csak egy árny leszek a múltból, Egy név, egy régi levél boritékján... Amit a szél felkap és lassan elsodor, A poros emlékekből épült utcákon... A hajnal néha kegyetlen tolvaj, Széttépi az éjszaka kedves álmait... És ami tegnap még örökké tartott, Ma már csak halk sóhajokban lakik... De ha valaki majd megfogja kezed, És úgy néz rád, ahogy én néztem rég... Egy pillanatra majd talán megállsz, És benned újra felgyúl egy régi emlék... Lehet, hogy másnak adod a csókod, És más vállára hajtod, pihenni a fejed... De mondd, ha a csend rád borul éjjel, Ugye gy kicsit hiányzom még neked? Nem kérek ígéretet többé már, Csak egy halvány gondolatot... Hogy valahol a szíved mélyén, Egy darab belőlem ott maradt... Vannak szerelmek, melyek elmúlnak, Ahogy nyári eső felszárad az ablakon, De vannak, melyek örökké bennünk élnek, Az el nem mondott szavakban,álmainkban... És ha egyszer majd újra találkozunk, Két szív ,mely rég egymásért dobogott, Talán csak mosolygunk majd csendben, Mintha minden fájdalom eltűnt volna... De a szemünkben ott ragyog majd, Egy titok, amit senki más nem lát... Hogy volt idő, és a sok szép emlék, Csak kettőnk szívében él tovább...