I. Carmen 🇭🇺

egy ideje elengedtem hogy óvjam betegesen a reflektorfényt amit sohasem tartottak nekem s hagytam hogy ragyogó napom kialudjék hogy a népek engem lássanak csillagként mert a gyémánt ragyogott de te megdobáltad sárral a világ meghurcolta csak mert nem sodródott az árral s most törött szívvel a törött hittel próbál túl élni nem tudja ezt a torz dimenziót mire vélni mindig azt hittem hogy egy nap újra kitavaszodik de nem vettem észre hogy fám már évek óta nem virágzik s gondoltam hogy leülök s hát kivárom míg a hőlégballonokat meg nem láthatom mert a gyémánt ragyogott de te megdobáltad sárral a világ meghurcolta csak mert nem sodródott az árral s most törött szívvel a törött hittel próbál túl élni nem tudja ezt a torz dimenziót mire vélni mert a gyémánt ragyogott de te megdobáltad sárral a világ meghurcolta csak mert nem sodródott az árral s most törött szívvel a törött hittel próbál túl élni nem tudja ezt a torz dimenziót mire vélni mert a gyémánt ragyogott de te megdobáltad sárral a világ meghurcolta csak mert nem sodródott az árral s most törött szívvel a törött hittel próbál túl élni nem tudja ezt a torz dimenziót mire vélni